 |
| In memoriam: Véry Zoltán (1950-2024) |
Gondolatok a Ladó-centenárium kapcsán
A mérnök tervez, mér, lemér, felmér, bemér, számol és mérlegel. A gazdasági mérnök gazdálkodik is. Gazdálkodik a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal, azok felhasználásával, és az idővel. Számol/kalkulál: kereteket, bevételeket, költségeket, teljesítményeket, kapacitásokat, fedezeti hozzájárulásokat. Komplex felkészültségű szakember. Ma úgy mondjuk: „hybrid”.
Ladó Lászlót írásai kapcsán ismertem meg. Minden könyvét írását olvastam, van, amelyiket többször is. Mert a szöveg személyes értelmezés során kap értelmet. Értelmezni pedig azt jelenti, hogy értésre jutni. Már korán (50 éve) értésre jutottam. Azóta követem – többek között – Ladó Lászlót. Most nem sorolom a Ladó könyveket, írásokat, szériákat, mert megtalálható a Ladó-archívumban, pl. a Corvinus Egyetem könyvtárában. Többen pedig jól ismerik.
Az egykori Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék korán felismerte a komplex mérnökképzés szükségességét, lényegét. Ladó professzorral az élen. A felismerni-tudni illetve a tenni-tudni a tudás egy-egy módusza, amit már az ókori görögök is ismertek. Ladó sokoldalú/sokszínű alkotó- és értelmező-közösséget épített maga köré. Jól tudta, hogy a csapatmunka a gyümölcsöző az „újat” mondásban, tanításban, tanácsadásban. Tudta, hogy „egyedül nem megy!” Bármilyen sokoldalú és elismert. A Ladó centenárium kapcsán a professzor munkatársai is figyelmet érdemelnek. Ekként teljes a Ladó összkép. De a„csapat” iránti tiszteletünk jeléül is. Sorolok néhány nevet: Bálint, Deli, Erdősi, Kocsis, Nahlik és mások.
A múlt nem a „régi”, hanem egy korábbi tapasztalat „jelen-valóvá” tétele. Az „eredet”, ami egyszer csak itt van. A Ladó-centenárium kapcsán az eredet az, amire fókuszálunk. Az, ami összeköt sokunkat. A mérnö kgazdászi teória és praxis. Mert ma is egzisztálnak olyanok, akik mérnöki, közgazdászi, minőségszakértői, jogi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de mégsem „ötvözött”, koherens ez a sokféle. Vajon miért. Ladó és köre jól ötvözte a sokféleséget. Ez koncepciójának egyik hozadéka, titka.
Ladó professzor kutatott, tanított, írt, de sokat olvasott is. Magyar, német, angol nyelvű könyveket. Kiterjesztve ezzel önmaga és hallgatói látókörét a komplex elemzéshez, a rendszerszemléletű gazdálkodáshoz. Ladó és köre egyre ismertebbé vált a minisztériumokban, vezetőképzőkön és a nagyvállalati vezetők körében. Az új gazdasági mechanizmus igényelte azt a tudáspraxist, amit Ladó és köre képviselt. A vállalati transzparenciát, a folyamatos kontrollt, a befolyásolható és a nem befolyásolható megkülönböztetését, a termékfedezet orientációt.
A Ladó László professzor által vezetett BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék egyetemeken átívelő tudásközpont volt. Azt is mondhatjuk, hogy egy szakmai hálózat domináns csomópontja. Ekként maradjon mindig az élők emlékezetében. A gazdasági-mérnök képzési hagyomány hagyományozása által.
Véry Zoltán: A KindlerArchívum
Magam nem tartozom a közvetlen tanítványok közé (csak a közvetettek közé, aki az ő könyveiből tanult) most röviden bár, de azok nevében szólok és köszöntöm Kindler professzort, akik a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években több könyvét olvasták-tanulmányozták, s olvassák ma is, de hogy kéznél legyen, mindig az látható-elérhető módon tartják ma is a könyvespolcon. Azon mérnökök és közgazdászok nevében is szólok ezúttal, akik a Kindler Iskolán nőttek fel, mely túlnőtt a Budapesti Műszaki Egyetem, mint intézmény határain, s hálózattá szerveződött több évtized alatt.
A Kindler Iskola egy hálózat is, mely jeleket, szavakat, kijelentéseket jelenít meg, olvas, mozgat ’s alkalmaz. Mert végül is a jel, az írás, a szó ezekben a látható és rejtett hálózatokban áramlik. A hálózati csomópontokban, például emberekben és archívumokban nyeri el helyét és kap értelmet ott.
Az archívum éppen ezért nem könyvtár vagy dokumentumtár. Mert az archívumot, akár Michel Foucault, nem a fennmaradt dokumentumok összességeként, és nem is a fennmaradásukért felelős intézményként értjük, hanem rendszerként, amely a kijelentések feltűnését és további működését vezérli. Az archívum a kijelentések tere, ahol a hangok, a visszhangok, a szavak és a kifejezések értelmet kapnak.
A KindlerArchívum egy ilyen rendszer, egyszóval: kindlerszisztéma. Az iskolateremtő Kindler professzor gondolati, gondolkodási-rendszere, szellemi építménye. A mérnökök és közgazdászok egyik otthona, tudástere. Mindannyiunk szakmai forrása és öröme. S minthogy minden archívum csomópontjairól ismerszik meg, most hadd térjek ki néhányra ezek közül.
Szavakat, kifejezéseket fogok sorolni: mérnök, gazdász, rendszer, kutatás, vezetés, szervezés, tervezés, ipar, üzem, gyár, gyártás; - Ezek a beszéd fő egységei ebben az archívumban, amely köré szerveződik majdnem minden, amit csak elgondolt vagy elgondolhatott a vegyészmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, környezetmérnök illetve a gazdálkodás mérnöke. A vezetési, ipar- és üzemgazdasági tudás számára is ezek azok a mezők, melyek meghatározzák a szakmai gondolkodás illetve a beszéd fókuszát és szólamát.
De vannak jellegzetes hub-ok is ezen a hálón, mint: - KIPA, mérés, mérlegelés, vizsgálat, kockázat, környezet, erdő, KOVÁSZ; - A múlt század második felében a mérés behatolt a közgazdasági térbe és követelt magának ott létjogosultságot, többek között: Jánossy, Kindler, Bródy munkájával. Mert a megalapozó alany olyan ember, ki képes a tudás üres formáit jelentéssel feltölteni. A KIPA eljárás gazdálkodásmérnöki lelkünk, fürkésző, minden-mögé-tekintő kíváncsiságunk és szemléletmódunk reprezentációja. Mert kell egy csipetnyi kovász és erjedésnek indul minden új gondolat. A nóvum mely, a gondolatokból és a sokértelmű tapasztalatból kristályosodik ki.
És akkor, néhány sajátos kindleri kifejezést még nem is említettem, mint: - rendszerszemléletű döntés, rövidülő távlat, diszkontálás térben és időben, összetétel hamisság, felidézési heurisztika, kvantománia, akciókutatás, ; - Kindler egyik alapvető indítéka, hogy nevet tulajdonítson a kutatott, feltárt, kigondolt és megalkotott dolgoknak és ”ebben a névben nevezze meg létüket.” Ezen nevek, kifejezések köré szerveződik az a szakmai diskurzus, mely teret és értelmet ad a kindlerszisztémának, amit kontextusával együtt ismerhetünk meg, tárhatunk fel és interpretálhatunk igazán.
Azokkal a kapcsolódásokkal együtt, melyek jelentős hatással voltak a kindleri életműre. Néhány nevet említek: Gvisianyi, Ashby, Ackoff, Churchman, Rowe, Lewin, Kahneman, Tversky; ’s mások. Az eszmetörténész hívta fel figyelmünket, hogy a könyv határai sohasem világosak vagy egyértelműen kijelöltek: a könyv, túl a címén, az első sorokon és az utolsó ponton, túl belső beosztásán és az autonómiáját adó formáján, része egy más könyvekre, más szövegekre, más mondatokra vonatkozó utalásrendszernek: egy háló egyetlen csomópontja.
De vannak a kindleri diskurzusban jelzők is, mint: komplex, többtényezős, többszempontos, interdiszciplináris; - melyek befolyásolják az archívális tér szórását, eloszlását. Több diszciplína gondolkodását, nyelvét és beszédképződményeit kell ismernünk és kezelnünk egyidőben, hogy sokoldalú, komplex ismeretekkel rendelkezzünk és készíthessük elő például: rendszerszemléletű döntéseket.
Végül, a sterilitás, közelség, együttműködés, etikai norma; szavakkal zárom a felsorolást. A kindleri életmű jól példázza azt is számunkra, hogy a tudás és a tevés elválaszthatatlan egymástól, 's eleve etikai súlyú és jelentőségű tényezők, mind a vezetésben-döntésben, mind a tudományos-, és szakmai-emberi együttműködésben. Mert a tudás, tenni tudást jelent a számunkra.
Ezekkel a hangokkal azokat az embereket vesszük körül, akiket iskolateremtőknek hívunk. Így épült és épül ma is a kindlerszisztéma. Az, az önszerveződő hálózat, amit a közös hit, a közös meggyőződés és a közös tudás kapcsol össze. A KindlerArchívum él. Morajlása messze hallatszik.
További erőt, egészséget, tisztelt Kindler-professzor!
2009. december 10.
Véry Zoltán
mérnök és közgazdász, controller
