A Ladóiskola : 2014

Örömhír!

2023. november 8-tól van Dr. Ladó László terem!

A BME GTK hírei

Ma a legnépszerűbb szak a műszaki menedzser.

Ladó László (1919-2007)

Kevesen tudják, hogy országosan Ladó László, a BME professzora kezdeményezte a képzés létrejöttét. Nem tudta, hogy igazi sikertörténetet alapozott meg. Beütve a google-ba szinte nincs olyan felsőoktatási intézmény, ahol ne lenne műszaki menedzser képzés, közel 20 helyen

Több mint 50 évvel ezelőtt minden a BME-ről indult el, Ladó professzor úr kezdeményezésére, vezetésével és megvalósításában. Igen, a képzés sokunk által szeretett
1974-ben a képzést nem műszaki menedzser, hanem a Gépészmérnöki karon Termelési Rendszer szaknak, a Vegyészmérnöki karon Szervező mérnök szaknak hívták!

A kádárrendszerben a szervezés, menedzser kifejezést nem szerették, mert Kádár János azt a „népnyúzó normázással” azonosította. Ezért lett az 1972-es Párt- és Kormányhatározat nevében is a szervezés helyett munka- és üzemszervezéssel foglalkozó. Már ez is sikernek volt tekinthető!

A menedzser szó tiltott kategória volt, mert a hatalom a menedzsereket a kapitalizmus kiszolgálóinak tekintette, ily módon, természetszerűen tevékenységük nem lehetett példa a szocialista társadalom, a jövő értelmisége számára. (1986-ban rendezett konferencián előadásban nem, csak hozzászólásban lehetetett a menedzser szót kiejteni. Országos elméleti tanácskozás, Székesfehérvár, 1986. június 12-13. Második kötet. Kossuth könyvkiadó 1987. 126. o.: Sikerült az innovációs menedzserképzéssel foglalkozni.)

Ladó László, a reformer

Ladó László

Ladó kutatta, fejlesztette és oktatta azokat a gazdasági és szervezési modelleket, az alkalmazás módszereit, amelyekkel segített az ország megújulásában. Több témában járt az élen:

· A komplex iparvállalati tervezés,

· A vezetés szervezési funkciója,

· A költség- és nyereségfedezeti eljárások,

· Számítógépes vezetői információ-rendszerek.

Ladó László a fentek ellenére már 1964-től kezdődően tudományos fórumokon szorgalmazta, hogy a műszaki felsőszintű képzésben a szervezési munka alapját is oktassák. 1968-ban ez szerény mértékben kezdett megvalósulni. Lényeges előrehaladás az 1971-1972-ben hozott, az üzem és munkaszervezésről szóló felsőszintű határozatokkal következett be. A szervezési szakemberképzés rendszerének kialakításához szükséges rendeletek, képzési irányelvek tervezetének elkészítéséhez, majd a képzés megvalósulási folyamatának szemmel tartásához a Művelődésügyi Minisztérium külön, tárcaközi jellegű szervező szakemberképző bizottságot is létesített, illetve működtetett éveken át egészen az 1980-as évekig. A miniszter az egyetemközi bizottság vezetésével Ladó László műegyetemi egyetemi tanárt bízta meg. Feladata volt a minisztériumhoz tartozó műszaki egyetemeken a szervezési és gazdasági tárgyak reformja. Ladó László és munkatársai kidolgozták, és bevezetésre javasolták, mind a graduális, mind a posztgraduális oktatásban:

· a „Vállalati Rendszer és gazdaságtan”

· a „Vállalati vezetés és szervezés”

· az „Alkalmazott gazdasági informatika”

című tárgyak oktatását.

A Termelési Rendszer szak
(valójában ez a műszaki menedzser képzés volt)

Ladó László különféle fórumok (minisztériumok, MTA, egyetemek) jóváhagyását megszerezve, 1974-ban (a fejlett ipari országok industrial engineering képzés több elemének figyelembevételével) megkezdődött a szervezési szakemberek képzése, lényegében kimondatlanul a nappali menedzserképzés, a mérnők képzés keretében a BME-n a Gépészmérnöki és a Vegyészmérnök karokon, továbbá a miskolci és a veszprémi egyetemeken is.

Kocsis József
(1931-2020)

IKindker József
(1929-2010)

A nappali menedzserképzés a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken, a Gépészmérnöki Karon a Termelési Rendszer Szak és a Vegyészmérnöki Karon a Szervezőmérnök szak létesével valósult meg, a 6. féléves diákok átirányításával. A szakmai képzés irányítója és a tananyag több tömbjének kidolgozója Ladó László és Kindler József volt, aki a tanszék vegyész csoportját vezette.

Nahlik Gábor

A munkában részt vettek a tanszéki munkatársak közül: Kocsis József, Deli László, Papp Ottó, Maczó Kálmán, Erdősi Gyula, Nahlik Gábor, Farkas András, Kádár Katalin és Bálint Sándor.

Maczó Kálmán(1931-2022)

A magyar ipar megbízásai

A tananyagok példa anyagát, az esettanulmányok az ipartól kapott tanszéki megbízások teljesítése során team munkában végzett tevékenységek szolgáltatták a termelés és a gazdasági informatika területén, egyben állandó kapcsolatot biztosítva a gyakorlattal, amely elősegítette a problémák okainak feltárást, valamint a megoldások módjának, módszerének kialakítását. Ladó Professzor tanszéki munkatársakból alkotó teameket hozott létre az alábbi - szinte a teljes magyar ipart reprezentáló - nagyvállalatoknál a vezetési-szervezési-gazdasági problémáinak megoldására.

BRG
Csőszerelőipari Vállalat
Ganz Mávag
Hajdúsági Ipar Művek
Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat
HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat
Húsipari Tröszt
LEHEL Hűtőgépgyár
Magyar Államvasutak
Magyar Alumíniumipari Tröszt
Magyar Kábel Művek
Magyar Posta
Mezőgép Tröszt
Magyar Villamos Művek
ORION Rádió és Villamossági Vállalat
Taurusz Gumiipari Vállalat
Telefongyár
TECHNOIMPEX
TUNGSZRAM
Zománcipari Művek

A tananyag zászlóshajója Ladó László Nagykönyve

Ladó László

A képzés meghatározó tananyaga, Ladó Professzor és munkatársainak tudományos tevékenysége, publikációi. Ezek közül is a legjelentősebb a „Szervezéselmélet és –módszertan. A vezetés szervezési funkciója” , amely több, átdolgozott folyamatosan fejlesztett kiadást is megért. A könyv a szervezéstudomány történeti feldolgozásával és a szervezés lényegével, a szerző által kidolgozott szervezési modellekkel és azok alkalmazása során igénybe vehető résztechnikákkal foglalkozik, feldolgozva a tudományterületen publikált fontosabb kutatási eredményeket. Ezt a művet több nyelvre lefordítottak.

A híres munkatársak és tanítványok:

Koltai Tamás
egyetemi tanár, DsC, dékán,
Doktori iskola vezetője, BME

Zámori Zoltán

A végzettek között vannak: például: Bálint Sándor, vezérigazgató,

tulajdonos, Bendzsel Miklós, Elnök, Magyar Szabadalmi Hivatal, Grosz Péter, vezérigazgató, Hónig Péter, volt miniszter, Kapitány András, ügyvezető igazgató, Kiss Péter, volt miniszter,

Kapitány András

Kelle Antal

az MTA rendes tagja, artFormer ,

Nemeslaki András

tanszékvezető egyetemi tanár, PhD, BME

Németh Balázs, Kvalikon, ügyvezető igazgató, Perlaki Jenő, volt országgyűlési képviselő, polgármester, Stépán Gábor, az MTA rendes tagja, volt dékán, BME, Sugár Karolina, t. Elnök, Szövetség a Kiválóságért, Zámori Zoltán, partner, tanácsadó, Deloitte &Touche CIS stb.