Az Ipari Üzemgazdaság Tanszék (1953-1987)

Fáth János a tanszékalapító

Az Ipari Üzemgazdaság Tanszék (1953-1987)

Előzmények: 1949-ben a kommunista hatalomátvétel után  a BME

Gépészménöki kar tanszékeiből létrejött a Villamosmérnöki kar! Révai József megbízza Harsányi Istvánt, hogy a BME Villamosmérnöki karon hozza létre Üzemi Tervgazdasági Tanszéket. Négy év után a tanszék 1953- ban megszűnik.

Nagy Imre kormányra kerül. Jelentős írányváltás!

1953-ban a BME Gépészmérnöki Kar dékánja felkérte - az akkor 31 éves - Fáth Jánost, hogy hozza létre az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéket. Helyettese a megszűnt tanszék vezetője Harsányi István.

A tanszékalapítás munkatársai

(1953-1956): 

• Boross Zoltán (1929-2009),

• Mandel Miklós,

• Márias Antal,

• Régeni Lászlóné dr. Kancsár Gizella,

• Susánszky Jànos,

• Szendrovits Zoltán,

• Jancsók Ferenc.

A tanszék Fáth János vezetésével 1956- ban előkészítette, és az országban elsőként beindította, a mai MBA képzés elődjét a másoddiplomás, posztgraduális gazdasági mérnökképzést.

A forradalom végén távozott Mandel Miklós (1927-) és az országból is Szendrovits Zoltán (1919-1999). A tanszékre került Klár János professzor (1906 -1972) és Parányi György (1923-2008).

Későbbiekben az oktatók tudományos minősítéseket szereztek, kandidátusok,

akadémiai doktorok lettek.

1959-ben távozott a tanszékről Susánszky János (1923-1999) docens, aki a Miskolci Egyetemen megalapította az Ipargazdaságtani Tanszéket. S az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék tapasztalatain kezdte el Borsodban a gazdasági mérnökképzést, majd 1964-ben létrehozta a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskolát.

A gazdasági mérnökképzés 1956-os megindítása óta a gazdasági mérnökire a fiatal gyakorló mérnökök tömegei jelentkeztek. Köztük volt az a négy rendkívül tehetséges már a gyakorlatban is bizonyított, s a harmincas éveit járó

fiatalember, akik a kitüntetéses eredménnyel végeztek, és ez alapján 1962-ben felvételt nyertek a tanszékre.

• Kindler József

(1929-2010)

• Kocsis József (1931-2020)

• Papp Ottó 

• Seregi Ferenc

Az erősítésnek azonban nincs vége! 1963-ban érkezik - félállásban - a tanszékre 44 évesen dr. Ladó László okl. közgazda kandidátusként, jelentős vezetői gyakorlattal, továbbá Asbóth Tibor, Fügedi Tamás mindketten okl. közgazdák, és Kiss István okl. villamosmérnök. A következő években nyert felvételt okl. közgazdaként Cságoly Ferenc, okl. gépész és gazdasági mérnökként, majd Deli László, és Szabó Gábor Csaba

Többen távoztak is, így 1965-ben hivatalos kiküldetésben (ENSZ UNIDO szakértőjeként), majd 1971-ben végleg távozik maga Fáth János

tanszékvezető. 1968-tól helyettese Harsányi István lett a tanszékvezető. Majd 1978-tól Ladó László.

1969-ben távozott Máriás Antal, 1986-ban Kindler József távozik a Marx Károly Közgazdasági egyetemre.

Fáth János tanszékvezető

(1922-) 

1944-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomá nyi Egyetemen közgazdász oklevelet szerzett. 1946-ban ugyan itt közgazdászdoktor it, 1964-ben a közgazdaságtudo mányok kandidátusa.

A Weiss Manfréd Rt. tisztviselője (1940-1944)

A Magyar Gazdaságkutató Intézet közgazdásza (1944-1946)

A Nehézipari Minisztérium Nehézipari Központ Tervosztályának vezetője (1946-1950)

A Gazdasági és Műszaki Akadémia Ipargazdaságtani Tanszék tanszékvezető tanára (1950-1953)

A BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi docense (1953-1965), tanszékvezető egyetemi tanára (1965-1968), egyetemi tanára (1968-1971), közben dékán helyettes (1959-1963).

Fáth a vállalati tervezés és vezetés kérdéseivel foglalkozik. Magyarországon elsőként oktatta az iparvállalatok vezetését, tervezését és szervezését. Jelentős szerepet játszott a magyarországi a gazdasági- mérnökképzés 1956-ban való bevezetésében.

A MTESZ elnökségi tagja

A TIT Üzemgazdasági Szakbizottságának elnöke

1965-töl az ENSZ újonnan alakult Iparfejlesztési Szervezeténél (UNIDO) New Yorkban és Bécsben dolgozott nyolc évig, először, mint nemzetközi iparfejlesztési főtanácsadó, majd osztályvezető, végül, mint Igazgató- helyettes az Iparpolitikai és Programozási Főosztályon (több mint 100 beosztott). Ebben a minőségben részt vett nagy nemzetközi konferenciák előkészítésében és végrehajtásában, mint pl. az Iparfejlesztési Világ Symposium, Athén, 1967, minden ENSZ tagország, számos nemzetközi szervezet részvételével,1 200 megjelent résztvevővel. Az erre a Symposiumra nyomtatásban elkészített 20 ipari monográfia alapja lett az akkor még újonnan alapított UNIDO munkájának. Az első Környezet Világkonferencia, Stockholm, 1972, ugyancsak minden ENSZ tagállam, számos nemzetközi intézmény, szervezet részvételével, 1 400 megjelent résztvevővel. Példája lett további világkonferenciák nak ebben a témakörben.

1973-ban Bécsbe letelepedett, önálló tanácsadó irodát alapított. Ennek keretében több mint 40 országban dolgozott Európában, Latin- Amerikában, Afrikában (itt többnyire francia nyelvű országokban), Ázsiában, továbbá az ENSZ gazdaságfejleszté si szervezeteiben, New Yorkban. Partnerei, megbízói voltak: országos állami és nemzetközi intézmények, felsőoktatási szervezetek, gazdaságkutató intézetek, gyakran ENSZ gazdaságfejleszté si szervezetek Bécsben és New Yorkban, ritkábban magán és állami vállalatok.

Fö tevékenysége mellett szemináriumokat vezetett fejlesztéspolitikai témákban az  

Universität Wien-en. A Wirtschaftsuniver sitäten "Nemzetközi Fejlesztési Management" címen több évtizeden át vezetett, mint Lektor szemináriumot.

Az évek során 200 diplomázó hallgató nyújtotta be és védte meg itt diplomamunkáját, több mint 100-100 oldal terjedelemben, több mint 20 000 oldalon. Budapesten, a Central University (CEU) keretében 2001-2002-ben, mint odautazó Senior Lecturer, vezetett szemináriumokat és irt jegyzeteket "Európai régió fejlesztésmanagement" témakörben.

Utolsó nemzetközi kutatási projektje az "Egyetemek szerepe a regionális fejlesztés" témakörben volt három osztrák és egy magyar (Györ)egyetem bevonásával, több mint egy év átfutással, az Európai Unió és az osztrák szervek pénzügyi támogatásával. Zárókonferencia: Krems, Ausztria, 2006 Március 30. 

Főbb munkái:

• A második világháború hatása a világgazdaságra. Egyetemi doktori Értekezés (Bp. 1946).

• Gépipari vállalatok éves

terve. (Bp. 1952)

 • A vállalati tervezés egyes kérdései (Bp. 1955)

• Ipargazdaságtan. Egyetemi jegyzet (Bp. 1956)

• Gazdasági hatékonyság az iparban. (Bp. 1958).

• Iparvállalatok vezetése és szervezése.

Szerk. (Bp. 1961) •A

szocialista vállalkozás vezetés társadalmi és gazdasági funkciója különös tekintettel a nagyvállalati szövetkezeti formára. Kandidátusi Értekezés (Bp. 1963)

• Az automatizálás gazdasági kérdései. (Bp. 1965)

• Nagyvállalatok korszerű vezetés (Bp.1966)

• Kelet Ausztria az új Közép- Európában. A jövőkép és intézményrendsze r kérdései (Tér és Társadalom, 1977.)

A BME Ipari Üzemgazdaságt an Tanszék munkatársai (1953-1987)

1. A tanszék megalapítása, 53-tól 

Fáth János Harsányi István Boross Zoltán Máriás Antal Susánszky János Régeni Lászlóné dr. Kancsár Gizella

Tóth Godó István Szendrovits Zoltán

Mandel Miklós Jancsók Ferenc Klár János Parányi György Szánthóné Gáti Márta(1929-2004).

2.  A 60-as évek, prosperitás és diverzifikáció: Kindler József Kocsis József Seregi Ferenc Papp Ottó, Ladó László Cságoly Ferenc Szabó Gyula Asbóth Tibor Fügedi Tamás Kiss István Szabó Gábor Csaba Berey András Berény János Bodnár György Deli László Kéri Katalin Szűts István Maczó Kálmán Erdősi Gyula és Végh György.

3. A 70-es évek, a szervező specialistaképzé s megvalósítása:

Mezey Gyula Gyökér Irén Kádár Katalin Nahlik Gábor Farkas András Kasza Jenő Bürchner Éva Ferke János Serföző Mária Martinez Ferenc Németh István

Romhányi Gábor Ráduly Zoltán Csomó László Göndöcs Károly.

4. 1977-től 1987-ig a mérnök menedzserképzé sre való felkészülés:

Bálint Sándor Kövesi János Zámori Zoltán Kapitány András Pálossy László Tóth Judit Gyulay Tibor Papp László Fekecs Béla Nemeslaki András Koltai Tamás Óhegyi Katalin.

2019. szeptember 14.

Erdősi Gyula

Ladó László 100

Ladó László (1919–2007) száz éve született,

nekrológ helyett

Kevesen tudják, hogy Ladó László, a BME professzora a hetvenes években országosan kezdeményezte a mai mérnök - menedzserképzés létrejöttét. Nem tudta, hogy igazi sikertörténetet alapozott meg. (Beütve a google-ba szinte nincs olyan felsőoktatási intézmény, ahol ne lenne műszaki menedzser képzés, közel 20 oktatási intézményben van.)

A BME-n, más egyetemeken is azóta létrejött új karokon, a GTK-kon folyó műszaki menedzser képzés elindítását Ladó professzor munkájának köszönheti. A képzés az ő kezdeményezésére, s vezetésével jött létre a BME-n, s országosan is!

A sikertörténet 1974-ben a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékről indult el. Még nem műszaki menedzserképzésnek hívták, nem lehetett(!), hanem a BME Gépészmérnöki karon a nappali képzésben, Termelési Rendszer-, a Vegyészmérnöki karon Szervező mérnök szaknak hívták. A Villamosmérnöki karon posztgradulis képzésben, Szervező szakmérnöknek!

Lábjegyzetbe/

1. A szervezés kifejezést nem szerették, mert Kádár János azt a „népnyúzó normázással” azonosította. 1972-es Párt- és Kormányhatározat nevében is a “szervezés” szó helyett “munka- és üzemszervezés” szerepelt. Ez is sikernek volt tekinthető!
2. A “menedzser” kifejezés is

szitokszó volt, mert a hatalom a menedzsereket a kapitalizmus kiszolgálóinak tekintette, ily módon, természetszerűen tevékenységük nem lehetett példa a szocialista társadalom, a jövő értelmisége számára.

Elsők között, 1986-ban rendezett konferencián csak hozzászólásban lehetetett a menedzser szót kiejteni. (Műszakifejlesztés- társadalmi haladás. Országos elméleti tanácskozás, Székesfehérvár, 1986. június 12-13. Második kötet. Kossuth könyvkiadó 1987. 126. oldon: Erdősi Gyula: Hozzászólásomban az innovációs menedzserképzéssel kívánok foglalkozni.)

Ladó László a fentiek ellenére már 1964-től kezdődően tudományos fórumokon szorgalmazta, hogy a műszaki felsőszintű képzésben a vezetési és szervezési munka alapját is oktassák. 1968-ban, “az új gazdasági mechanizmus” bevezetése során ez szerény mértékben kezdett megvalósulni. Lényeges előrehaladást azonban az 1971-1972-ben hozott, amely az üzem és munkaszervezésről szóló felsőszintű határozatokkal következett be.

A szervezési szakemberképzés rendszerének kialakításához szükséges rendeletek, képzési irányelvek tervezetének elkészítéséhez, majd a képzés megvalósulási folyamatának szemmel tartásához a Művelődésügyi Minisztérium külön, tárcaközi jellegű szervező szakemberképző bizottságot is létesített, illetve működtetett éveken át, egészen az 1980-as évekig.A miniszter az egyetemközi bizottság vezetésével Ladó László műegyetemi egyetemi tanárt bízta meg. Feladata volt a minisztériumhoz tartozó műszaki egyetemeken a szervezési és gazdasági tárgyak reformja. Ladó László és munkatársai kidolgozták, és bevezetésre javasolták, mind a graduális, mind a posztgraduális oktatásban:

1. a „Vállalati Rendszer és gazdaságtan”
2. a „Vállalati vezetés és szervezés”
3. az „Alkalmazott gazdasági informatika”

című tárgyak oktatását.

A sokrétű, összehangolt munka eredményeként Ladó professzor vezetésével 1974-ben (a fejlett ipari országok industrial engineering képzés több elemének figyelembevételével) megkezdődött a szervezési szakemberek képzése, lényegében kimondatlanul a nappali menedzserképzés, a mérnők képzés keretében a BME-n a Gépészmérnöki és a Vegyészmérnök karokon, továbbá a miskolci és a veszprémi egyetemeken.

A mai nappali képzés tehát a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken indult, illetve valósult meg, a 6. félévben, a szakra jelentkező diákok “átirányításával”. A képzés következő évtől a mai napig a szak megjelent az egyetemek oktatási struktúrájában!

A szakmai képzés irányítója és a tananyag több tömbjének kidolgozója Ladó László, Kindler József és nunkatársaik voltak.  A tanszéki munkatársak közül: Kocsis József, Deli László, Papp Ottó, Maczó Kálmán, Erdősi Gyula, Nahlik Gábor, Farkas András, Kádár Katalin, Bálint Sándor és mások voltak.

A tananyagok példa anyagát, az esettanulmányok a tanszéki ipari megbízások teljesítése során team munkában végzett tevékenységek szolgáltatták a termelés és a gazdasági informatika területén, egyben állandó kapcsolatot biztosítva a gyakorlattal, amely elősegítette a problémák okainak feltárást, valamint a megoldások módjának, módszerének kialakítását. 

Ladó professzor tanszéki munkatársakból alkotó teameket hozott létre az alábbi - szinte a teljes magyar ipart reprezentáló - nagyvállalatoknál a vezetési-szervezési-gazdasági problémáinak megoldására.

• BRG

• Csőszerelőipari Vállalat

• Ganz Mávag

• Hajdúsági Ipar Művek

• Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat

• HUNGAROTEX

Külkereskedelmi Vállalat

• Húsipari Tröszt

• LEHEL Hűtőgépgyár

• Magyar Államvasutak

• Magyar Alumíniumipari Tröszt

• Magyar Kábel Művek

• Magyar Posta

• Mezőgép Tröszt

• Magyar Villamos Művek

• ORION Rádió és Villamossági Vállalat

• Taurusz Gumiipari Vállalat

• Telefongyár

• TECHNOIMPEX

• TUNGSZRAM

• Zománcipari Művek

Ladó kutatta, fejlesztette és oktatta azokat a gazdasági és szervezési modelleket, az alkalmazás módszereit, amelyekkel segített az ország megújulásában. Több témában járt az élen, így,

1. A komplex iparvállalati tervezés,
2. A vezetés szervezési funkciója,
3. A költség- és nyereségfedezeti eljárások,
4. Számítógépes vezetői információ-rendszerek.

A tananyag zászlóshajója Ladó László “Nagykönyve”.

A képzés meghatározó tananyaga, Ladó professzor és munkatársainak tudományos tevékenysége, publikációi. Ezek közül is a legjelentősebb a „Szervezéselmélet és –módszertan. A vezetés szervezési funkciója” , amely több, átdolgozott folyamatosan fejlesztett kiadást is megért. A könyv a szervezéstudomány történeti feldolgozásával és a szervezés lényegével, a szerző által kidolgozott szervezési modellekkel és azok alkalmazása során igénybe vehető résztechnikákkal foglalkozik, feldolgozva a tudományterületen publikált fontosabb kutatási eredményeket. A könyvet több nyelvre lefordítottak.

Az iPhone-omról küldve

Véry Zoltán: Gondolatok a Ladó-centenárium kapcsán

Gondolatok a Ladó-centenárium kapcsán

A mérnök tervez, mér, lemér, felmér, bemér, számol és mérlegel. A mérnökgazdász gazdálkodik is. Gazdálkodik a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal, azokfelhasználásával, és az idővel. Számol/kalkulál: kereteket, bevételeket, költségeket, teljesítményeket, kapacitásokat, fedezeti hozzájárulásokat. Komplex felkészültségű szakember. Ma úgy mondjuk: „hybrid”.

Ladó Lászlót írásai kapcsán ismertem meg. Minden könyvét írását olvastam, van, amelyiket többször is. Mert a szöveg személyes értelmezés során kap értelmet. Értelmezni pedig azt jelenti, hogy értésre jutni. Már korán (50 éve) értésre jutottam. Azóta követem – többek között – Ladó Lászlót. Most nem sorolom a Ladó könyveket, írásokat, szériákat, mert megtalálható a Ladó-archívumban, pl. a Corvinus Egyetem könyvtárában. Többen pedig jól ismerik.

Az egykori Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék korán felismerte a komplex mérnökképzés szükségességét, lényegét. Ladó professzorral az élen. A felismerni-tudni illetve a tenni-tudni a tudás egy-egymódusza, amit már az ókori görögök is ismertek. Ladósokoldalú/sokszínű alkotó- és értelmező-közösséget épített maga köré. Jól tudta, hogy a csapatmunka a gyümölcsöző az „újat” mondásban, tanításban, tanácsadásban. Tudta, hogy „egyedül nem megy!” Bármilyen sokoldalú és elismert. A Ladó centenárium kapcsán a professzor munkatársai is figyelmet érdemelnek. Ekként teljes a Ladó összkép. De a„csapat” iránti tiszteletünk jeléül is. Sorolok néhány nevet: Bálint, Deli, Erdősi, Kocsis, Nahlik és mások.

A múlt nem a „régi”, hanem egy korábbi tapasztalat „jelen-való-vá” tétele. Az „eredet”, ami egyszer csak itt van. A Ladó-centenárium kapcsán az eredet az, amire fókuszálunk. Az, ami összeköt sokunkat. A mérnökgazdászi teória és praxis. Mert ma is egzisztálnak olyanok, akik mérnöki, közgazdászi, minőségszakértői, jogi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de mégsem „ötvözött”, koherens ez a sokféle. Vajon miért. Ladóés köre jól ötvözte a sokféleséget. Ez koncepciójának egyik hozadéka, titka.

Ladó professzor kutatott, tanított, írt, de sokat olvasott is. Magyar, német, angol nyelvű könyveket. Kiterjesztve ezzel önmaga és hallgatói látókörét a komplex elemzéshez, a rendszerszemléletű gazdálkodáshoz. Ladó és köre egyre ismertebbé vált a minisztériumokban, vezetőképzőkön és a nagyvállalati vezetők körében. A gazdasági mechanizmus igényelte azt a tudáspraxist, amit Ladó és köre képviselt. A vállalati transzparenciát, a folyamatos kontrollt, a befolyásolható és a nem befolyásolható megkülönböztetését, a termékfedezet orientációt. 

A Ladó László professzor által vezetett BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék egyetemeken átívelő tudásközpont volt. Azt is mondhatjuk, hogy egy szakmai hálózat domináns csomópontja. Ekként maradjon mindig az élők emlékezetében. A gazdasági-mérnök képzési hagyomány hagyományozása által.

​​​​​​​Véry Zoltán

​​​​​​mérnök és közgazdász, controller