 |
| Fáth János a tanszékalapító |
Az Ipari Üzemgazdaság Tanszék (1953-1987)
Előzmények: 1949-ben a kommunista hatalomátvétel után a BME
Gépészménöki kar tanszékeiből létrejött a Villamosmérnöki kar! Révai József megbízza Harsányi Istvánt, hogy a BME Villamosmérnöki karon hozza létre Üzemi Tervgazdasági Tanszéket. Négy év után a tanszék 1953- ban megszűnik.
Nagy Imre kormányra kerül. Jelentős írányváltás!
1953-ban a BME Gépészmérnöki Kar dékánja felkérte - az akkor 31 éves - Fáth Jánost, hogy hozza létre az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéket. Helyettese a megszűnt tanszék vezetője Harsányi István.
A tanszékalapítás munkatársai
(1953-1956):
• Boross Zoltán (1929-2009),
• Mandel Miklós,
• Márias Antal,
• Régeni Lászlóné dr. Kancsár Gizella,
• Susánszky Jànos,
• Szendrovits Zoltán,
• Jancsók Ferenc.
A tanszék Fáth János vezetésével 1956- ban előkészítette, és az országban elsőként beindította, a mai MBA képzés elődjét a másoddiplomás, posztgraduális gazdasági mérnökképzést.
A forradalom végén távozott Mandel Miklós (1927-) és az országból is Szendrovits Zoltán (1919-1999). A tanszékre került Klár János professzor (1906 -1972) és Parányi György (1923-2008).
Későbbiekben az oktatók tudományos minősítéseket szereztek, kandidátusok,
akadémiai doktorok lettek.
1959-ben távozott a tanszékről Susánszky János (1923-1999) docens, aki a Miskolci Egyetemen megalapította az Ipargazdaságtani Tanszéket. S az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék tapasztalatain kezdte el Borsodban a gazdasági mérnökképzést, majd 1964-ben létrehozta a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskolát.
A gazdasági mérnökképzés 1956-os megindítása óta a gazdasági mérnökire a fiatal gyakorló mérnökök tömegei jelentkeztek. Köztük volt az a négy rendkívül tehetséges már a gyakorlatban is bizonyított, s a harmincas éveit járó
fiatalember, akik a kitüntetéses eredménnyel végeztek, és ez alapján 1962-ben felvételt nyertek a tanszékre.
• Kindler József
(1929-2010)
• Kocsis József (1931-2020)
• Papp Ottó
• Seregi Ferenc
Az erősítésnek azonban nincs vége! 1963-ban érkezik - félállásban - a tanszékre 44 évesen dr. Ladó László okl. közgazda kandidátusként, jelentős vezetői gyakorlattal, továbbá Asbóth Tibor, Fügedi Tamás mindketten okl. közgazdák, és Kiss István okl. villamosmérnök. A következő években nyert felvételt okl. közgazdaként Cságoly Ferenc, okl. gépész és gazdasági mérnökként, majd Deli László, és Szabó Gábor Csaba
Többen távoztak is, így 1965-ben hivatalos kiküldetésben (ENSZ UNIDO szakértőjeként), majd 1971-ben végleg távozik maga Fáth János
tanszékvezető. 1968-tól helyettese Harsányi István lett a tanszékvezető. Majd 1978-tól Ladó László.
1969-ben távozott Máriás Antal, 1986-ban Kindler József távozik a Marx Károly Közgazdasági egyetemre.
Fáth János tanszékvezető
(1922-)
1944-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomá nyi Egyetemen közgazdász oklevelet szerzett. 1946-ban ugyan itt közgazdászdoktor it, 1964-ben a közgazdaságtudo mányok kandidátusa.
A Weiss Manfréd Rt. tisztviselője (1940-1944)
A Magyar Gazdaságkutató Intézet közgazdásza (1944-1946)
A Nehézipari Minisztérium Nehézipari Központ Tervosztályának vezetője (1946-1950)
A Gazdasági és Műszaki Akadémia Ipargazdaságtani Tanszék tanszékvezető tanára (1950-1953)
A BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi docense (1953-1965), tanszékvezető egyetemi tanára (1965-1968), egyetemi tanára (1968-1971), közben dékán helyettes (1959-1963).
Fáth a vállalati tervezés és vezetés kérdéseivel foglalkozik. Magyarországon elsőként oktatta az iparvállalatok vezetését, tervezését és szervezését. Jelentős szerepet játszott a magyarországi a gazdasági- mérnökképzés 1956-ban való bevezetésében.
A MTESZ elnökségi tagja
A TIT Üzemgazdasági Szakbizottságának elnöke
1965-töl az ENSZ újonnan alakult Iparfejlesztési Szervezeténél (UNIDO) New Yorkban és Bécsben dolgozott nyolc évig, először, mint nemzetközi iparfejlesztési főtanácsadó, majd osztályvezető, végül, mint Igazgató- helyettes az Iparpolitikai és Programozási Főosztályon (több mint 100 beosztott). Ebben a minőségben részt vett nagy nemzetközi konferenciák előkészítésében és végrehajtásában, mint pl. az Iparfejlesztési Világ Symposium, Athén, 1967, minden ENSZ tagország, számos nemzetközi szervezet részvételével,1 200 megjelent résztvevővel. Az erre a Symposiumra nyomtatásban elkészített 20 ipari monográfia alapja lett az akkor még újonnan alapított UNIDO munkájának. Az első Környezet Világkonferencia, Stockholm, 1972, ugyancsak minden ENSZ tagállam, számos nemzetközi intézmény, szervezet részvételével, 1 400 megjelent résztvevővel. Példája lett további világkonferenciák nak ebben a témakörben.
1973-ban Bécsbe letelepedett, önálló tanácsadó irodát alapított. Ennek keretében több mint 40 országban dolgozott Európában, Latin- Amerikában, Afrikában (itt többnyire francia nyelvű országokban), Ázsiában, továbbá az ENSZ gazdaságfejleszté si szervezeteiben, New Yorkban. Partnerei, megbízói voltak: országos állami és nemzetközi intézmények, felsőoktatási szervezetek, gazdaságkutató intézetek, gyakran ENSZ gazdaságfejleszté si szervezetek Bécsben és New Yorkban, ritkábban magán és állami vállalatok.
Fö tevékenysége mellett szemináriumokat vezetett fejlesztéspolitikai témákban az
Universität Wien-en. A Wirtschaftsuniver sitäten "Nemzetközi Fejlesztési Management" címen több évtizeden át vezetett, mint Lektor szemináriumot.
Az évek során 200 diplomázó hallgató nyújtotta be és védte meg itt diplomamunkáját, több mint 100-100 oldal terjedelemben, több mint 20 000 oldalon. Budapesten, a Central University (CEU) keretében 2001-2002-ben, mint odautazó Senior Lecturer, vezetett szemináriumokat és irt jegyzeteket "Európai régió fejlesztésmanagement" témakörben.
Utolsó nemzetközi kutatási projektje az "Egyetemek szerepe a regionális fejlesztés" témakörben volt három osztrák és egy magyar (Györ)egyetem bevonásával, több mint egy év átfutással, az Európai Unió és az osztrák szervek pénzügyi támogatásával. Zárókonferencia: Krems, Ausztria, 2006 Március 30.
Főbb munkái:
• A második világháború hatása a világgazdaságra. Egyetemi doktori Értekezés (Bp. 1946).
• Gépipari vállalatok éves
terve. (Bp. 1952)
• A vállalati tervezés egyes kérdései (Bp. 1955)
• Ipargazdaságtan. Egyetemi jegyzet (Bp. 1956)
• Gazdasági hatékonyság az iparban. (Bp. 1958).
• Iparvállalatok vezetése és szervezése.
Szerk. (Bp. 1961) •A
szocialista vállalkozás vezetés társadalmi és gazdasági funkciója különös tekintettel a nagyvállalati szövetkezeti formára. Kandidátusi Értekezés (Bp. 1963)
• Az automatizálás gazdasági kérdései. (Bp. 1965)
• Nagyvállalatok korszerű vezetés (Bp.1966)
• Kelet Ausztria az új Közép- Európában. A jövőkép és intézményrendsze r kérdései (Tér és Társadalom, 1977.)
A BME Ipari Üzemgazdaságt an Tanszék munkatársai (1953-1987)
- A tanszék megalapítása, 53-tól
Fáth János Harsányi István Boross Zoltán Máriás Antal Susánszky János Régeni Lászlóné dr. Kancsár Gizella
Tóth Godó István Szendrovits Zoltán
Mandel Miklós Jancsók Ferenc Klár János Parányi György Szánthóné Gáti Márta(1929-2004).
2. A 60-as évek, prosperitás és diverzifikáció: Kindler József Kocsis József Seregi Ferenc Papp Ottó, Ladó László Cságoly Ferenc Szabó Gyula Asbóth Tibor Fügedi Tamás Kiss István Szabó Gábor Csaba Berey András Berény János Bodnár György Deli László Kéri Katalin Szűts István Maczó Kálmán Erdősi Gyula és Végh György.
3. A 70-es évek, a szervező specialistaképzé s megvalósítása:
Mezey Gyula Gyökér Irén Kádár Katalin Nahlik Gábor Farkas András Kasza Jenő Bürchner Éva Ferke János Serföző Mária Martinez Ferenc Németh István
Romhányi Gábor Ráduly Zoltán Csomó László Göndöcs Károly.
4. 1977-től 1987-ig a mérnök menedzserképzé sre való felkészülés:
Bálint Sándor Kövesi János Zámori Zoltán Kapitány András Pálossy László Tóth Judit Gyulay Tibor Papp László Fekecs Béla Nemeslaki András Koltai Tamás Óhegyi Katalin.
2019. szeptember 14.
Erdősi Gyula
