Ladó László 100

Ladó László (1919–2007) száz éve született,

nekrológ helyett

Kevesen tudják, hogy Ladó László, a BME professzora a hetvenes években országosan kezdeményezte a mai mérnök - menedzserképzés létrejöttét. Nem tudta, hogy igazi sikertörténetet alapozott meg. (Beütve a google-ba szinte nincs olyan felsőoktatási intézmény, ahol ne lenne műszaki menedzser képzés, közel 20 oktatási intézményben van.)

A BME-n, más egyetemeken is azóta létrejött új karokon, a GTK-kon folyó műszaki menedzser képzés elindítását Ladó professzor munkájának köszönheti. A képzés az ő kezdeményezésére, s vezetésével jött létre a BME-n, s országosan is!

A sikertörténet 1974-ben a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékről indult el. Még nem műszaki menedzserképzésnek hívták, nem lehetett(!), hanem a BME Gépészmérnöki karon a nappali képzésben, Termelési Rendszer-, a Vegyészmérnöki karon Szervező mérnök szaknak hívták. A Villamosmérnöki karon posztgradulis képzésben, Szervező szakmérnöknek!

Lábjegyzetbe/

1. A szervezés kifejezést nem szerették, mert Kádár János azt a „népnyúzó normázással” azonosította. 1972-es Párt- és Kormányhatározat nevében is a “szervezés” szó helyett “munka- és üzemszervezés” szerepelt. Ez is sikernek volt tekinthető!
2. A “menedzser” kifejezés is

szitokszó volt, mert a hatalom a menedzsereket a kapitalizmus kiszolgálóinak tekintette, ily módon, természetszerűen tevékenységük nem lehetett példa a szocialista társadalom, a jövő értelmisége számára.

Elsők között, 1986-ban rendezett konferencián csak hozzászólásban lehetetett a menedzser szót kiejteni. (Műszakifejlesztés- társadalmi haladás. Országos elméleti tanácskozás, Székesfehérvár, 1986. június 12-13. Második kötet. Kossuth könyvkiadó 1987. 126. oldon: Erdősi Gyula: Hozzászólásomban az innovációs menedzserképzéssel kívánok foglalkozni.)

Ladó László a fentiek ellenére már 1964-től kezdődően tudományos fórumokon szorgalmazta, hogy a műszaki felsőszintű képzésben a vezetési és szervezési munka alapját is oktassák. 1968-ban, “az új gazdasági mechanizmus” bevezetése során ez szerény mértékben kezdett megvalósulni. Lényeges előrehaladást azonban az 1971-1972-ben hozott, amely az üzem és munkaszervezésről szóló felsőszintű határozatokkal következett be.

A szervezési szakemberképzés rendszerének kialakításához szükséges rendeletek, képzési irányelvek tervezetének elkészítéséhez, majd a képzés megvalósulási folyamatának szemmel tartásához a Művelődésügyi Minisztérium külön, tárcaközi jellegű szervező szakemberképző bizottságot is létesített, illetve működtetett éveken át, egészen az 1980-as évekig.A miniszter az egyetemközi bizottság vezetésével Ladó László műegyetemi egyetemi tanárt bízta meg. Feladata volt a minisztériumhoz tartozó műszaki egyetemeken a szervezési és gazdasági tárgyak reformja. Ladó László és munkatársai kidolgozták, és bevezetésre javasolták, mind a graduális, mind a posztgraduális oktatásban:

1. a „Vállalati Rendszer és gazdaságtan”
2. a „Vállalati vezetés és szervezés”
3. az „Alkalmazott gazdasági informatika”

című tárgyak oktatását.

A sokrétű, összehangolt munka eredményeként Ladó professzor vezetésével 1974-ben (a fejlett ipari országok industrial engineering képzés több elemének figyelembevételével) megkezdődött a szervezési szakemberek képzése, lényegében kimondatlanul a nappali menedzserképzés, a mérnők képzés keretében a BME-n a Gépészmérnöki és a Vegyészmérnök karokon, továbbá a miskolci és a veszprémi egyetemeken.

A mai nappali képzés tehát a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken indult, illetve valósult meg, a 6. félévben, a szakra jelentkező diákok “átirányításával”. A képzés következő évtől a mai napig a szak megjelent az egyetemek oktatási struktúrájában!

A szakmai képzés irányítója és a tananyag több tömbjének kidolgozója Ladó László, Kindler József és nunkatársaik voltak.  A tanszéki munkatársak közül: Kocsis József, Deli László, Papp Ottó, Maczó Kálmán, Erdősi Gyula, Nahlik Gábor, Farkas András, Kádár Katalin, Bálint Sándor és mások voltak.

A tananyagok példa anyagát, az esettanulmányok a tanszéki ipari megbízások teljesítése során team munkában végzett tevékenységek szolgáltatták a termelés és a gazdasági informatika területén, egyben állandó kapcsolatot biztosítva a gyakorlattal, amely elősegítette a problémák okainak feltárást, valamint a megoldások módjának, módszerének kialakítását. 

Ladó professzor tanszéki munkatársakból alkotó teameket hozott létre az alábbi - szinte a teljes magyar ipart reprezentáló - nagyvállalatoknál a vezetési-szervezési-gazdasági problémáinak megoldására.

• BRG

• Csőszerelőipari Vállalat

• Ganz Mávag

• Hajdúsági Ipar Művek

• Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat

• HUNGAROTEX

Külkereskedelmi Vállalat

• Húsipari Tröszt

• LEHEL Hűtőgépgyár

• Magyar Államvasutak

• Magyar Alumíniumipari Tröszt

• Magyar Kábel Művek

• Magyar Posta

• Mezőgép Tröszt

• Magyar Villamos Művek

• ORION Rádió és Villamossági Vállalat

• Taurusz Gumiipari Vállalat

• Telefongyár

• TECHNOIMPEX

• TUNGSZRAM

• Zománcipari Művek

Ladó kutatta, fejlesztette és oktatta azokat a gazdasági és szervezési modelleket, az alkalmazás módszereit, amelyekkel segített az ország megújulásában. Több témában járt az élen, így,

1. A komplex iparvállalati tervezés,
2. A vezetés szervezési funkciója,
3. A költség- és nyereségfedezeti eljárások,
4. Számítógépes vezetői információ-rendszerek.

A tananyag zászlóshajója Ladó László “Nagykönyve”.

A képzés meghatározó tananyaga, Ladó professzor és munkatársainak tudományos tevékenysége, publikációi. Ezek közül is a legjelentősebb a „Szervezéselmélet és –módszertan. A vezetés szervezési funkciója” , amely több, átdolgozott folyamatosan fejlesztett kiadást is megért. A könyv a szervezéstudomány történeti feldolgozásával és a szervezés lényegével, a szerző által kidolgozott szervezési modellekkel és azok alkalmazása során igénybe vehető résztechnikákkal foglalkozik, feldolgozva a tudományterületen publikált fontosabb kutatási eredményeket. A könyvet több nyelvre lefordítottak.

Az iPhone-omról küldve